Első fejezet

1, Előszó helyett...

MI TÖRTÉNIK, HA LEKAPCSOLJÁK AZ ÁRAMOT?

Egy teljesen átlagos kedd este ül a kanapén, görgeti a telefonját, talán épp a bankszámláját ellenőrzi, vagy egy újabb kriptovaluta árfolyamát figyeli.

Nem csak a lámpa alszik ki, elhallgat a hűtő,

Felvillan a telefon kijelző. „Nincs szolgáltatás.”

Furcsa, hogy az utcán sem világítanak a lámpák.

”Vajon hová tettem a születésnapos gyertyákat?”

Morogja magában, mert hagyományos gyertyát már nem tart otthon. Végül megtalálja azt a 2 db -t, amit nem dobott ki, ahogyan azt szokta a családi tortaevés után.

Újra kattintgat a bankszámlája, a részvényei, a kriptovalutái között,

Lemegy a sarki automatához, hogy legalább kp legyen otthon.

Vajon mi maradt meg abból, amit eddig „vagyonnak” hitt?

A modern világunk egy digitális illúzióra épül. Számok egy szerveren, bitek és bájtok, amik csak addig léteznek, amíg van áram, internet és bizalom.

Mi marad a kezében, ha a digitális függöny legördül?

Ekkor megérti mi a különbség a pénzérték és a vagyoni érték között.

Ez akár egy sci-fi könyv kezdete is lehetne.

Kamasz koromban nagyon szerettem a sci-fi könyveket, felfoghatatlan volt számomra, hogy olyan eseményeket írtak le benne, amik akkor mesének tűntek.

H. G. Wells a Világok harcában a Marsról érkezett idegenekkel vívott harcokról ír Anglia és London területén 1898-ban. Isaac Asimov az 1950-es években írt a Galaktikus Birodalmának felemelkedéséről a Robot és az Alapítvány sorozataiban. Stanislav Lem a Solaris bolygó plazma óceánjáról írt 1961-ben, amelyben az egész bolygó egy értelmes élőlény. A könyvet kétszer is megfilmesítették. A Visszatérés című művében egy űrhajós útját követi, aki visszatér egy jelentősen átalakult emberi társadalomba 100 évnyi űrben töltött idő után. Athur C. Clark az 1950-es években írta a 2001 Űrodüsszeia könyvet, amelyből ikonikus film is készült. Jules Verne (Verne Gyula) 1828-ban született, és írt mindenről, ami a maga korában elérhetetlen volt. Az elérhetetlen volt akkor a világűr, vagy az óceánok mélye, vagy a Föld közepe.

Ma már tudjuk, hogy ezek elérhetőek. ( A Föld közepén kívül).

Ezekben a sci-fi könyvekben sok évvel a korukat megelőzve számítógépek irányítottak űrhajókat, számítógépek vezetek járműveket, (önvezető járművek). Robotok végeztek különböző feladatokat és lehetne sorolni a példákat, amelyek utána sok-sok évvel megvalósultak.

A NASA alkalmazott számítógépeket a Holdra szállás programjában J. F. Kenedy elnöksége alatt az 1960-as években az Apolló program keretében.

Wikipédia írja: „Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett a magyar származású Neumann János. Alapvető gondolatait- a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasításrendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai számítógépek is.” A kezdeti időszakban elsősorban a hadiipar alkalmazta a számítógépeket röppálya elemzések céljából.

Az 1980-as évek elején voltam középiskolás. Miskolcon a Földes Ferenc Gimnázium a kevés gimnázium egyike volt, ahol már akkor volt számítógép. Igaz egy szoba méretű, aztán később a méretek csökkentek.

Amikor egy kísérleti programban vettem részt a 80-as évek közepén a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdaságában rögtön a diplomám megszerzése után, a számítógép már csak hűtőszekrény méretű volt. Viszont nagyon komoly nyilvántartással és vezérlőrendszerrel rendelkezett. A végzettségem mezőgazdasági mérnök és egy számítógépes takarmányadagoló rendszert alakítottunk ki a Tangazdaság 1000 férőhelyes tehenészeti telepén 1983-84-ben. A sci-fiből valóság lett.

Az 1960-as évek elején, amikor én születtem, már megírták azokat a könyveket, amelyben számítógépek vezettek űrhajókat és különböző járműveket. A könyvek megírása idején csak egy gondolat volt ezeknek az eszközöknek a létezése, sok évvel később viszont megvalósultak az írók fantáziájában létező eszközök.

Most pedig megérkezett az AI, a Mesterséges Intelligencia.

Napjaink egyik legfontosabb eszköze, de lehet, hogy a legfontosabb eszköze az elektromos áram.

Az áram segítségével működik az ipari termelés. Őrlik a lisztet a gabonából, hogy legyen kenyér, világítanak az üzemekben, ezzel működnek a présgépek, a robotgépek az autó összeszerelő üzemekben, ezzel fejik a teheneket az állat tartartó telepeken, hogy legyen tej. A vágóhidak is használják az áramot, hogy legyen hús.

Gyakorlatilag a világon minden elektromos árammal működik.

A lakásokban ezzel működnek a hűtők, a mikrók és minden olyan háztartási eszköz, ami napjainkban az életterünket szolgálja.

Amikor áramszünet van, nem megy a fűtés, mert leáll a keringető szivattyú a cirkóban, hiába van gáz, még sincs fűtés.

A kórházakban elhallgatnak a lélegeztető gépek,

Áram nélkül nem működnek a benzinkutak, mert nem megy a szivattyú és lehetne még sorolni, hogy mik azok az eszközök, amelyek elektromos áram nélkül „meghalnak”.

Európa országainak elektromos hálózatai gyakorlatilag össze vannak kötve azért, hogy az országok segíteni tudjanak egymásnak abban, hogy a villamos energiát átadják. Ahol túltermelés van, onnan szállítani tudnak olyan országokba, ahol épp hiány van és ezeket az ingadozásokat „szállítmányozással” oldják meg a nagyfeszültségű vezetékeken keresztül. Így tudna rövid idő alatt a vezetékeken a francia áram Magyarországra kerülni és viszont.

Ez 2 dolog miatt nem valósul csak meg. A nagyobb távolságokra magasabb szállítási költség, illetve megnő a szállítási veszteség. Ezért a gyakorlatban a szomszédos országok adják-veszik az energiát egymástól.

Nagyon bízom abban, hogy az a forgatókönyv, amit most leírok, nem fog megvalósulni, csak sci-fi marad.

A nem túl távoli jövőben a kvantum számítógépek világában egy nyári nap éjfélkor sötétbe borul Európa egy hacker támadás következtében.

Amikor az emberek reggel felébrednek, akkor az elektromos autóik félig feltöltött állapotban vannak.

Aki későn ébredt, már világos van, így azonnal nem veszi észre, hogy valami nincs rendben.

A probléma akkor kezdődik, amikor bekapcsolja a rádiót, hogy meghallgassa a napi híreket, a történéseket, de nem működik a rádió.

Van, aki a reggeli tévé műsorokból gyűjti be az információt miközben kávézik és reggelizik a munkába indulása előtt, vagy mielőtt elviszi a gyerekeket az iskolába és az óvodába. A TV nem kapcsol be.

Mivel a megszokott eszközei nem működnek, fogja a laptopját, vagy a telefonját és igyekszik az információt begyűjteni, hogy mi történt.

Így megtudja, hogy probléma van az elektromos áramellátással. Már az internet is alig-alig működik, az akkumulátorok az adótornyokon kezdenek lemerülni.

Az elektromos áram hiányában a kommunikáció is nagyon nehézkessé válik, aztán leáll.

Képzeljük el, hogy a kommunikációs eszközeink, pl. a telefonok nem működnek, mennyire éreznénk magunkat biztonságban?

Összeszedik magukat a család tagjai, beülnek a félig feltöltött elektromos autóba és elindulnak az iskolába, az óvodába, a munkahelyre.

Ezeken a helyeken gyakorlatilag semmi nem a megszokott rendben működik, vagy még inkább nem működik. Nem működnek a bankautomaták és nem működnek a bankok webes felületei, az internetbanki rendszerek.

Mai világunknak az egyik legfontosabb eszköze a pénz, hogy a megvásárolt dolgokat ki tudjuk fizetni.

A számla pénzek rendszerében szinte minden elektronikus jeleken működik, ezért nem működnek a bankkártyák sem.

Sok helyen már a bejárati ajtó sem nyílik ki áram nélkül.

Amennyiben kinyitottak, akkor pedig nem működik a pénztárgép, de a bankterminálok sem, amin le lehetne húzni a bankkártyát, vagy a telefonos fizetést.

A káoszt csak fokozza, hogy az áramszünet következtében rengeteg riasztó beindul. Visít és gyakorlatilag addig, amíg az akkumulátora le nem merül, óriási hangzavar van az utcákon. Fokozódik a káosz.

• liftben rekedt emberek
• kórházi monitorok sípolása
• bankrendszerek leállása
• egy zilált és zür-zavaros város

Az alapvető létfenntartási eszközöket szeretnék megvenni az emberek.

Akinek van egy kevés készpénze, Ő tud vásárolni a boltban, a pékségben.

Az emberek már rá szoktak arra, hogy készpénzt nem tartanak maguknál, mert minden a telefonjukon vagy a bankkártyájukon keresztül elérhető.

Ez a feltételezett az állapot napokig is eltarthat.

A termelők, kereskedők, főleg az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek területén el kell adják a portékájukat készpénzért. Mivel ezek az áruk romlandók és nem lehet hosszú ideig tárolni, a kereskedőnek meg kell szabadulnia a készleteiktől.

A vevőnek pedig fontos, hogy a leolvadt hűtő tartalma helyett tudjon enni valamit.

Amennyiben ez a két dolog megvan, akkor már túl lehet élni.

Legalább ezt tudjon adni a szülő a gyerekeknek, még ha maga koplal is egy kicsit.

Akiknek nincs készpénzük előjönnek az ősi gondolatok, az ősi ösztönök.

A második világháború idejéről nagyon sok történetet lehetett hallani arról, hogy a faluról élelmiszert, krumplit, lisztet, húst, aranyékszerekben fizetve tudtak csak az emberek megvásárolni, mert a pénznek nem volt már értéke.

Magyarországon ez volt az az időszak, amikor 1944-45-ben hiperinfláció történt, a pengő elértéktelenedett, millpengő, billpengő és söprögették a pénzt az utcán, mert egy doboz gyufát sem tudtak venni a heti fizetésért.

Akkor is bebizonyosodott, hogy jelentős különbség van a pénzérték és a vagyoni érték között!

Ami 6000 éve egységes megegyezés az emberek gondolatvilágában az az arany.

Az emberek akkor is cserekereskedelmet folytattak, ahogyan ez a történelem során már nagyon sokszor megtörtént.

Fizettek cigarettával, nekem ez kevésbé értékes, mert már régóta nem dohányzom. Fizettek másik áruval, termékkel és fizettek ékszerrel.

Ez a jövőben újra megtörténhet, ha a pénz nem működik.

Megtörténhet azért, mert a pénz elveszti az értékét egy erős infláció közben.

Megtörténhet azért, mert valami történik a digitális pénzrendszerekkel és nem lesz hozzáférhető a bankkártya és a telefonos fizetés számára.

Ekkor jön majd újra: kettévágják a fülbevalót, háromfelé a karikagyűrűt.

Ezekkel a nemesfémekkel fizetnek azokért a dolgokért, amelyek a megélhetés szempontjából fontosak.

Mi van, ha az áram kimaradás nem egy nyári napon történik, hanem télen?

Az rendkívül kellemetlen, mert fűtés hiányában kihűlnek a lakások, mert nem működnek a keringető szivattyúk.

Ettől kezdve mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy egy olyan állapotban, amikor véletlenül összezavarodik az AI (Mesterséges Intelligencia), vagy egy hackertámadás következtében lekapcsolnák egy teljes földrészen az áramot, akkor mi történik a hétköznapi életben.

Amit az előbbiekben leírtam, csak a kezdete egy óriási káosznak.

Gondolja végig, mi történik az iparban, mi történik a termeléssel, mi történik a bankrendszerekkel és mi történik a háztartásokban?

Nagyon bízom abban, hogy a leírtak csak sci-fi szintjén maradnak.

2025.04.28-án hasonló eset már megtörtént Spanyolországban és Portugáliában.

Az Ibériai-félszigeten kiterjedt áramszünet akasztotta meg milliók mindennapi életét.

A Másfélfok oldalán megjelent szakértői cikkében Perger András, az Energiaklub energiaprogram-vezetője ezt írja:

„ Az érdeklődés nem véletlen: az Ibériai-félsziget elsötétülése óriási civilizációs hatású, társadalmi sokkal járó esemény volt. Folyamatos, és egyre növekvő villamosenergia-ellátásra szorulunk, így a mai szükségletek mellett egy áramszünet már nem azt jelenti, mint 1987-ben, amikor elment az áram a panelben, és a sötétben eltapogatóztunk a lakás stratégiai pontján elhelyezett gyertyához és gyufához, hogy világosságot csiholjunk. Egy leállás főleg akkor jelent mást, ha nem egy házsort érint, hanem – mint a tavalyi katasztrofális áramkimaradásnál – egész országokat állít le gyakorlatilag szó szerint. Bár sokan azonnal a megújulókat hibáztatták az eseményért, annak lefolyását és okait alaposan meg kellett vizsgálni, hogy érdemi következtetéseket lehessen levonni az energiaátmenet további alakítását, finomhangolását illetően.”

Közel 1 évig tartó nemzetközi szakértők részvételével készült egy 470 oldalas jelentés, amely itt olvasható:

Forrás: ENTSO-E, 2025. április 28-i ibériai áramszünet jelentés

„A vizsgálat általánosnak tekinthető megállapítása szerint az áramszünet nem egyetlen hiba következménye volt, hanem a várakozásnak megfelelően több tényező szerencsétlen egybeeséséből alakult ki. A villámgyorsan lefutó eseménysorozat láncolata.

1. feszültségingadozásokkal és oszcillációs jelenségekkel kezdődött,
2. majd sok erőmű – különösen a napelemrendszerek – inverterei automatikusan leálltak,
3. lekapcsolódtak a hálózatról,
4. majd a kialakuló túlfeszültség sorozatos további lekapcsolásokhoz vezetett;
5. a spanyol rendszer zavara magával rántotta Portugáliát is,
6. az Ibériai-félsziget villamosenergia-rendszere levált az európai hálózatról,
7. az áramellátás megszűnt.

Az egymással kölcsönhatásban álló tényezők (pl. a feszültségszabályozási erőforrások hiányosságai; a megújuló termelőknél az ún. meddőteljesítmény statikus – vagyis merev – kezelése, ami miatt nem tudtak részt venni a feszültségszabályozásban; az inverterek védelmi beállításai; információhiány a rendszerirányításnál) együttesen idézték elő a helyzetet, az események villámgyorsan követték egymást, gyakorlatilag kezelhetetlen helyzet elé állítva a rendszerirányítást.” Összegezve egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a megújuló energiák, főleg a napelem erőművek termelése a nem megfelelő minőségű vezetékhálózaton túltermelést, ezáltal túlterhelést okozott. Az elektromos hálózat fejlesztése nem követte a napelem erőművek telepítését és ezáltal a növekvő termelést, ami a fenti folyamatok gyors lefolyásához vezetett.

Bújkál bennem a kisördög: Mi van, ha ez egy teszt volt, hogy hogyan viselkednek az emberek egy ilyen helyzetben?

Van egy szép magyar szó: aranytartalék.

Amelynek a lényege az, hogy azok a nemesfémek, (elsősorban az arany és az ezüst), amelyek a történelem során a háztartásokban akár étkészletek formájában, vagy ékszerek formájában felhalmozásra kerültek, csereeszköz funkciót tudnak betölteni. Ez nagyon sokszor megtörtént a történelem folyamán.

Ezért érdemes a történelmi tapasztalatok szerint a vagyonunk egy részét,10-20-30%-át nemesfémekben gyűjteni.

Az a könyv végére kiderül, hogy kinek milyen mértékben érdemes nemesfémeket tartani és miért érdemes egyáltalán tartani.

A befektetési arany lapok vagy ezüstérmék egy vészforgatókönyv esetén könnyen és gyorsan, reális áron értékesíthetők. Könnyen beépülnek a cserekereskedelmi folyamatba is, mert egységes értékmérő eszköz funkciót töltenek be. Egységes a súlyuk és a fémtartalmuk, ezért tölthetik be könnyen váltóeszköz szerepét.

Fontos megérteni, hogy mi a különbség a pénzérérték és a vagyoni érték között.

„Az igazi pénzt mérik és nem számolják.”

Miben mérik? Négyzetméterben (ingatlanok, föld) esetén, grammban, unciában, kg-ban a nemesfémek esetén.

Ezeken kívül kevés dolog van, ami vagyoni értéknek számít, vagy nem mindenki engedheti meg magának, pl. a műkincsek, festmények.

Későbbiekben megmagyarázom a vagyoni érték jelentőségét, valamint a tőzsdei mentoromtól tanult mondást. Tőle tanultam, hogy a „történelem ismétli önmagát” mondás nem egészen helytálló.

Azon viszont gondolkodjunk el, hogy „a történelem nem ismétli önmagát, de rímel!”

2026 február 13-án egy grammos arany lap közel 60.000 Ft. Egy uncia (31,1 g) ezüst 77 dollár ( 30.000 Ft), egy uncia arany 5000 dollár ( közel 2 Mft) körül van.

Meghívom a Tisztelt Olvasót egy időutazásra a történelmi példákon keresztül. Elemezni fogom azt az izgalmas időszakot, 2026 év elejét, amiben élünk.

Nagyon gyorsan és sok minden változik, viszont aki 2026 év végén, vagy még később olvassa a könyvet, az Ő számára a mai események már történelemnek fognak számítani.

Betekintünk a jövőbe, a nemesfémek titkaiba is, hogy mit mutat a varázsgömb.